Megújult a Magyar Jégkorong szövetség honlapja! www.jegkorongszovetseg.hu / CLICK FOR NEW WEBSITE
MJSZ - Hall of Fame
Történelem
Hírességek Csarnoka
Posztumusz

A Magyar Jégkorong Szövetség a 2011-es budapesti rendezésű Divízió I-es világbajnokság alatt avatta fel a honi Hírességek Csarnokát. Az MJSZ Történeti Bizottsága által összeállított névsor a magyar jégkorong 1927 óta íródó történelméből válogatott legendás alakjait foglalja magába. Kezdésként huszonkét kiváló sportoló, játék-, illetve sportvezető került be a magyar hoki Hall of Fame-jébe - tizenegy élő, illetve tizenegy már elhunyt személy.

                  A Hírességek Csarnokába való jelölés minimális követelményei

 

A magyar jégkorongsport Hírességek Csarnokába azok a játékosok, edzők, tisztségviselők, játékvezetők kerülhetnek be, akik a legméltóbbak arra, hogy  igazi  példaképekké váljanak.

  • Játékosként olyan személy lehet alkalmas a jelölésre, aki pályafutását legalább 5 évvel jelölése előtt befejezettnek tekinti. Minimum 20 alkalommal szerepelt a felnőtt válogatottban. Pályafutása során nem részesült olyan sportfegyelmi eltiltásban, amely botrányos volta miatt a magyar jégkorong sportnak erkölcsi kárt okozott. Pályafutásának befejezése után valamilyen formában továbbra is közreműködött a jégkorongsport fejlesztésében. Sportszerűsége, jelleme alapján, példaképnek tekinthető.
  • Edzőként, tisztségviselőként olyan személy lehet alkalmas a jelölésre, aki legalább 35 éven keresztül, valamilyen formában részt vett a magyar jégkorongsport általános fejlesztésében. Kimagasló edzői, menedzseri, szakírói képességekkel rendelkezik. Munkáját a felnőtt, vagy az utánpótlás válogatottaknál kamatoztatta. Sportszerűsége, jelleme alapján példaképnek tekinthető.
  • Játékvezetőként olyan személy lehet alkalmas a jelölésre, aki legalább 35 évet tevékenykedett a magyar jégkorongsportban. Játékvezetői pályafutását minimum 3 évaddal jelölése előtt befejezettnek tekinti. Nemzetközi játékvezetőként A-B kategóriában több mint 10 éven keresztül működött közre IIHF rendezvényeken. Sportszerűsége, jelleme alapján példaképnek tekinthető.

A 2011-es díjazottak:
dr. Pásztor György, Raffa György, dr. Jakabházy László, Zsitva Viktor, Schell László, Mészöly András, Palla Antal, Ocskay Gábor, Kovalcsik Péter, Kovács Csaba és Ancsin János.

Posztumusz: dr. Lator Géza, Minder Sándor, Jeney Zoltán, dr. Margó György, Hircsák István, Miklós Sándor, Háray Béla, Rajkai László, Boróczi Gábor, Leveles György és ifjabb Ocskay Gábor.

2012 márciusában a világbajnokságon elhangzott ígéret is megvalósult: a magyar jégkorong visszatért oda, ahonnan elindult: a Városligeti Műjégpályára.

Az akkor felújított gyönyörű épület pályára néző falain ugyanis felavatták azt a két márványtáblát, amelyen a magyar hoki halhatatlanjainak nevét őrzi.

– Egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy megalakítjuk a magyar hoki Hall of Fame-et és ennek keretében díjaztuk azokat, akik bekerültek, illetve létrehoztunk egy posztomusz díjat is – emelte ki az avatáson ünnepi beszédében Németh Miklós, a szövetség elnöke. – Akkor elhangozott egy ígéret is, hogy megpróbáljuk méltó helyére, a Városligeti Műjégpályára visszahozni a jégkorongot és a Hall of Fame tagjainak emléktáblát fogunk avatni. Majdnem egy évvel az elhangzottak után nagy tisztelettel tudom bejelenteni, hogy az emléktáblák elkészültek. A magyar jégkorong ezzel visszakerült oda, ahonnan elindult, méltó helyére: a Városligeti Műjégpályára.

A bizottság aztán természetesen folytatta a munkát, és élve a lehetőséggel (évente 2-6 személlyel bővülhet a lista), 2012-ben újabb hírességeket avatott.

November 10-én, a 2012-es budapesti Olimpiai Előselejtező Tornán az élők közül Tejfalussy Béla és Balogh János, az elhunytak közül pedig dr. Bikár Deján és Vedres Mátyás került a Hall of Fame-be.

2013-ban, az itthon megrendezett IIHF Divízió I/A Jégkoron-világbajnokság alatt az élők közül Babán József és Rozgonyi György, az elhunytak közül pedig Buzás György és Szamosi Ferenc avattatott Híresséégek Csarnoka taggá.

A 2014. év tisztújítása során a budapesti Hoki Gálán Kertész József és dr. Bikár Péter, posztumusz díjazottként pedig Barcza Miklós és Havrán Péter vált "halhatatlanná".

2015-ben Bálint Attila és Szeles Dezső lett tagja a Hírességek Csarnokának. Posztumusz díjazottként, Heuthaler (Helmeczi) Frigyes, valamint Séra Miklós részesült ebben a kitüntetésben.

2016-ban Kercsó Árpád és Török László került be a hírességek sorába, posztumusz díjjal pedig dr. Tóth Istvánés dr. Nyuli László emléke előtt adóztak.

ANCSIN JÁNOS

Ancsin János

A virtuóz

A magyar jégkorongban már kissrác korában megváltónak tartották. Nem véletlenül, hiszen kiemelkedett korának legjobbjai közül is. Ancsin apuka, és a felejthetetlen anyuka, Jutka egyengette akkor még csak kezdődő pályafutását. Ami egyébként az újkori hokiban a legfényesebbre sikerült. Csak azt sajnálhatja, hogy előbb született, mint a világbajnoki A-csoportot is megjárt aranykorosztály.

Az Újpest emblematikus alakja volt. Pályafutása végén a Dunaferrben is szerepelt. Tizenhat világbajnokságon játszott. (Ezek közül az 1983-as Magyarország - Kína VB mérkőzésre emlékszik vissza legszívesebben, valamint arra a bajnoki meccsre, amelyen az Újpest 11-0-ra verte a Fradit.)

BALOGH JÁNOS

Balogh János

Szúnyog

A klubhűség mintaképe volt. 1960 és 1979 között csak és kizárólag a BVSC kapuját őrizte. No meg a magyar válogatottét is, méghozzá káprázatosan! Álljon itt mintegy bizonyíték gyanánt egy idézet a világhírű Zürichi Sportból! Az 1968-ban a grenoble-i világbajnokságon, amikor a magyar válogatott 2:1-re legyőzte a sokkal esélyesebb Svájcot, ezzel a hangzatos címmel közölt írást a lap: „Egy magyar vasutas kisiklatta a svájci Expresst!”
Balogh János, játékos pályafutása végeztével a Székesfehérvári Volánban, a KSI-ben és a Liget SE-ben edzősködött.

DR. JAKABHÁZY LÁSZLÓ

dr. Jakabházy László

1950-1970 között jégkorongozott az Építőkben és a Ferencvárosban. Tíz világbajnokságon szerepelt, és egyike volt, azoknak, akik részt vettek az 1964-es innsbrucki téli olimpián. Közben a Knézits utcai iskola testnevelő tanára volt. Ott az iskola udvarán mesterséges jégpályát létesített és tanította a gyerekek százait a korcsolyázás fortélyaira. Ő volt az, aki megalakította a KSI jégkorong szakosztályát, megannyiszor volt a Fradi edzője, és a válogatott szövetségi kapitánya.

Legemlékezetesebb mérkőzését a Fradi edzőjeként élte meg, amikor az FTC kiverte a Bajnokcsapatok Európa Kupájából a híres, nevezetes Füssen gárdáját, 12.000 néző előtt a Kisstadionban.

KOVÁCS CSABA

Kovács Csaba

Akinek örök szerelem, a jégkorong! 1966 és 1990 között hokizott az első osztályban, de az öregfiúk között a mai napig is játszik. A KSI-ben kezdte, majd az Újpest meghatározó egyénisége lett. Tizennégy alkalommal szerepelt világbajnokságon a válogatott csapatban. Ő is az 1983-as világbajnokságra, és a Magyarország–Kína összecsapásra gondol vissza a legtöbbször, mert fantasztikus közönség előtt, fantasztikus győzelmet arattak.

Ma a Magyar Jégkorong Szövetség szakmai alelnöke.

KOVALCSIK PÉTER

Kovalcsik Péter

A kapus

Akire úgy emlékeznek még ma is Székesfehérváron, mint egykori bálványra. A jégstadion VIP helyiségének a falán az ő meze hirdeti, hogy a Székesfehérvári Volán 1981-ben nyerte el első ízben a magyar bajnoki címet. A klubhűség mintaképe, hiszen 1964 és 1988 között csak a Volán, majd jogutódja a Székesfehérvári Volán kapuját őrizte. Közbe 11 VB-n szerepelt. Ma is gyakran jár meccsre és mint mondja: fanatikus Volán szurkoló.
Úgy érzi, a jégkorongsporttól olyan ajándékot kapott, ami felbecsülhetetlen számára.

MÉSZÖLY ANDRÁS

Mészöly András

1964 és 1983 között a Postás, majd a Ferencváros színeiben kergette a korongot.
Igazi csapatkapitány volt mind klubjában, mind pedig a válogatottban. A nemzeti csapatban tizennégy világbajnokságon szerepelt. Élete legnagyobb jégkorong meccsét azonban zöld-fehér színekben vívta, amikor 12.000 néző előtt a Füssen csapatát a Fadi kiverte a Bajnokcsapatok Európa Kupájából. Nagy dolog volt ez, mégis, amikor arról kérdezem mit jelent számára az a szó jégkorong, azt mondja, nem a győzelem, a küzdelem, a veríték jut eszébe, hanem az a szó: JÁTÉK.
Igen, így csupa nagybetűvel!

OCSKAY GÁBOR

Ocskay Gábor

Tipikusan az a játékos, akit úgy értékel az utókor: jó kis hokis volt. Ezt bizonyítja az is, hogy bár 1963-tól 1975-ig űzte ezt a sportágat, pályafutása alatt csak egy világbajnoki részvétel adatott meg neki. 1975-ben egy Volán–Újpest bajnoki mérkőzésen olyan sérülést szenvedett, aminek következtében, abba kellett hagynia a játékot.

Játékos pályafutása után edző lett. Ő volt az első fecske, aki nem csak tervezte, de meg is valósította: otthont cserélt, Budapestről Székesfehérvárra költözött. Dolgozott az utánpótlás korosztályban és a felnőtt csapatnál is. Igazán azonban szakosztály-igazgatóként teljesedett ki. Magyarországon egyedülálló hokibirodalmat teremtett. Nélküle nem létezne a székesfehérvári, sőt a magyar hoki sem!

PALLA ANTAL

Palla Antal

A magyar jégkorongsport „alattvalója”. Pedig a BVSC majd a Volán játékosa, igazi virtuóz volt. Ennek ellenére halk szavú, akinek ritkán hagyta el egy egész mondat a száját, de ha elhagyta, akkor arra oda kellett figyelni. Élete legemlékezetesebb mérkőzésén az 1983-as budapesti világbajnokságon olyan gólt ütött Kínának, hogy akik látták, sosem feledik. Utána - örömében – szinte felmászott a pályát körül vevő plexire. Amikor abbahagyta a játékot, volt minden. Klubedző, szövetségi kapitány, másodedző, szertáros, technikai vezető, köszörűs, statisztikus, weblap szerkesztő, gazdasági vezető. A lényeg az, hogy imádott sportága körül tevékenykedhessen. Mert mint mondja:
„A jégkorong az életem!”

DR. PÁSZTOR GYÖRGY

dr. Pásztor György

Mr. Jégkorong

A Fasori Evangélikus gimnáziumban ismerkedett meg a sportággal 1937-ben, majd játszott a BKE-ben, a Meteor Mallerdben, a Vörös Meteorban, és az Építőkben.
A magyar jégkorongsport első, nemzetközileg is elismert sportdiplomatája vált belőle.
44 A-osztályos VB-n, 7 téli olimpián működött közre, többnyire mint a nemzetközi szövetség legfőbb dopping ellenőre (szakmájára nézve elismert gyógyszerész), később mint a Nemzetközi szövetség elnökségének a tagja.
Ilyen minőségében érte az a megtiszteltetés, hogy – Magyarországról elsőként – a Nemzetközi Szövetségben kifejtett tevékenysége alapján beválasztották a jégkorongsport halhatatlanjainak táborába.
Pásztor György a Magyar Jégkorong Szövetség tiszteltbeli elnöke.

RAFFA GYÖRGY

Raffa György

Az örökös bajnok

1953 és '71 között szerepelt a Ferencváros csapatában, ahol hat alkalommal szerzett magyar bajnoki címet és sporttevékenysége elismeréseként elnyerte a klub Örökös Bajnoka címet.

12 esztendeig vallhatta magát a magyar válogatott tagjának. Többek között az 1964-es téli olimpián is szerepelt, amely eddig az utolsó ötkarikás játék volt, amelyen a magyar válogatott részt vehetett. Aktív pályafutása befejeztével volt edző különböző utánpótlás korosztályokban és dolgozott a klubjában, valamint a Magyar Jégkorong Szövetségben, megannyi pozícióban.

Jelenleg a Magyar Jégkorong Szövetség Történeti Bizottságát vezeti.

SCHELL LÁSZLÓ

Schell László

A játékvezető

Imádta a jégkorongot, nagy játékos akart lenni és bár szenzációsan korcsolyázott, mégsem volt elég tehetsége, hogy azzá váljon.
Sebaj – mondta – és játékvezető lett belőle. Ráadásul a legnagyobbak közé való. Szó szerint, hiszen a világbajnokságok C-osztályában négyszer, a B-ben kétszer és a csúcson, tehát az A-osztályban négyszer működött közre. Ebből két alkalommal az aranyéremért vívott meccsen fújhatta a sípot.
A mai napig a legfoglalkoztatottabb játékvezető, hiszen aladt olyan esztendő, – 1977 – amikor nem kevesebb mint 22 VB mérkőzésen működött közre.
A második magyar, aki bekerült a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Hírességek Csarnokának tagjai közé.

TEJFALUSSY BÉLA

Tejfalussy Béla

Tejpalkó

Pontosan 51 esztendeje ma is nap mint nap jégre lép! Tizenegy évig szerepelt az Épitők, majd az Előre együttesében. "Jó kis játékos", mondták rá annó, de végül nem egy klubcsapat mezében aratta legnagyobb sikereit. 1973-ban ugyanis játékvezetői vizsgát tett. Öt év sem telt bele és már nemzetközi minősítést szerzett. 1978-ban Minszkben mutatkozott be a nemzetközi színtéren az ifjúsági vb-n. Ott nyújtott teljesítményével megalapozta további nemzetközi szereplését. Nem kevesebb mint 10 ifjúsági, junior és felnőtt világbajnokságon működött közre. Amikor elbúcsúzott a csíkos meztől, már több mint ezer mérkőzés vezetett. Azóta edzőként dolgozik, ma is a Jégkert SE ifjait oktatja. Ezért lép pályára minden áldott nap.

ZSITVA VIKTOR

Zsitva Viktor

1954- 1972 között jégkorongozott a Postás, a Törekvés, a BVSC és az Újpest színeiben.
A lila–fehéreknél ő volt a klub történetének egyik legmeghatározóbb jégkorongozója, akire épült a Zsitva–Klink–Bánkúti támadó trió.
Mi sem természetesebb, hogy a válogatottban is alapembernek számított. Mutatja ezt, hogy nem kevesebb, mint nyolc világbajnokságon szerepelt és részt vett az 1964-es téli olimpián is Innsbruckban.
Amikor befejezte játékos pályafutását, a csíkos ruhások közé állt, azaz játékvezetőként szolgálta tovább sportágát. Olyannyira remekül fújta a sípot, hogy nemzetközi minősítést szerzett és megannyi ifjúsági Európa Bajnokság után a felnőttek B- és C-csoportos világbajnokságain működött közre.

BABÁN JÓZSEF

1952-ben jegyezte el magát a jégkorongsporttal, amikor a Postás csapatában tette meg az első lépéseket. 1955-től a Vasutas csapat tagjává vált, amikor a Törekvésbe igazolt. Ebből az egyesületből alakult meg a BVSC jégkorong szakosztálya, amelyhez, örökké hű maradt.

Ő is ahhoz a generációhoz tartozik, aki elmondhatja magáról, hogy részese volt a magyar jégkorong válogatott eddigi utolsó olimpiai szereplésének. 1964-ben Innsbruckban.

Három világbajnokságon viselhette a címeres mezt, köztük az 1965-ös Tampere-i VB-n, ahol a B-csoportban negyedik lett válogatottunk és ezzel a mai napig, minden idők legjobb helyezését érte el, hiszen összesítésében. A világon a 12. lett.

1979-80-ban Rajkai Lászlóval együtt – a válogatott csapatot is irányította.

ROZGONYI GYÖRGY

Játszott a Meteorban, a BVSC-ben, az Újpesti Dózsában, Pomázon és Miskolcon is. Utánpótlás edzőként tevékenykedett Újpesten, és volt az ifjúsági és a junior válogatott edzője is.

KERTÉSZ JÓZSEF

A hoki ízére 1952-ben érzett rá, amikor a Postásban elkezdett korongozni. Három esztendő múltán már a BVSC jogelődjét, a Törekvést erősítette, majd a BVSC kegyelmet nem ismerő, de nem is kérő hátvédje lett.

A válogatottal, három alkalommal szerepelt B, egyszer pedig C csoportos VB-n, ám számára is a magyar jégkorongsport eddigi utolsó olimpiai szereplése, az 1964-es innsbrucki téli olimpia jelentette a legnagyobb élményt.

Kertész József, amikor befejezte aktív pályafutását, a Volán, majd a Székesfehérvári Volán edzője lett. A válogatott felkészítésében is nagy és sikeres munkát végzett Boróczi Gáborral együtt.

DR. BIKÁR PÉTER

1957-ben, a BVSC-ben kezdett hokizni. Innen került be a válogatottba és ő is utazhatott, a sportág eddigi utolsó olimpiai szereplésére, Innsbruckba, 1964-ben.

Aztán 1969-75 között a Ferencváros csapatát erősítette és nyert négy bajnoki aranyérmet. Pályafutása utolsó három évét, a Volánban töltötte.

Kilenc világbajnokságon szerepelt a magyar nemzeti csapat tagjaként. 

Dr.Bikár Péter az első magyarországi világbajnokságon, 1983-ban az orvosi team tagjaként dolgozott. 1985-ben pedig, Boróczi Gábor kapitány segítőjeként tevékenykedett a válogatottnál, mint edző.

BÁLINT ATTILA

1960 és 1964 között a sokszoros NDK bajnok, Dinamo Berlin utánpótlás csapatában pallérozódott. Magyarországra visszatérve, előbb 14 évig az Újpest, majd pályafutása utolsó hat esztendejében a Fradi játékosa volt. A lilákkal ötször, a zöldekkel háromszor nyert bajnoki címet.

A válogatottból 1965 és 1983 között szinte kihagyhatatlan volt. Világbajnokságon 14 alkalommal szerepelt. Köztük olyan nevezetes esztendőkben, mint 1976, amikor a magyar nemzeti csapat hosszú évek után kiharcolta a világbajnoki B-csoportba-jutást, vagy 1977, amikor Tokióban, a mindenki által „lesajnált” magyar együttes biztosan maradt bent a magasabb osztályban.   Válogatottbeli pályafutását pedig nem is lehetett volna méltóbb képen befejezni, mint az első és nagyon sikeres budapesti világbajnokságon, 1983-ban.

Bálint Attila 1985-ben fejezte be aktív pályafutását, de azóta, mint eredményes utánpótlásedző tevékenykedik.

SZELES DEZSŐ

1962-ben kezdett jégkorongozni az Építők szakosztályában, majd 1967-től lett az Újpest játékosa. Ötször volt bajnokcsapat tagja. E közben 10 világbajnokságon viselte a címeres mezt. Köztük, az 1976-os gdanski az egyik legemlékezetesebb, amelyen a nemzeti csapat hosszú évek után kiharcolta a világbajnoki B-csoportba jutást, de említhetem az 1978-as belgrádi VB-t is, amikor nagy megdöbbenésre a B osztályban az előkelő ötödik helyen végzett a csapat.

Még játékos pályafutása alatt kezdett edzősködni a lila-fehéreknél, az utánpótlás korosztályokban. Később vezetőedző lett és 1985-től 1988-ig, négy alkalommal bajnoki aranyéremre vezette a felnőtteket. Itt jegyzem meg, hogy a Megyeri úti társulat akkor végzett, eddig utoljára az első helyen a bajnokságban.

A magyar szövetség is igényt tartott a munkájára. Szövetségi kapitányként, vagy másodedzőként hosszú éveken át dolgozott a felnőtt válogatottal. 2000-ben is ő töltötte be a szövetségi kapitányi tisztet, amikor a C-csoportos VB megnyerésével, a magyar nemzeti csapat elindult felfelé a nemzetközi ranglétrán.

DR. LATOR GÉZA

dr. Lator Géza

A Magyar Jégkorong Szövetség megalapítója.

MINDER SÁNDOR

Minder Sándor

A BKE játékosa, az 1933-ban főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

JENEY ZOLTÁN

Jeney Zoltán

A BKE játékosa, az 1933-ban, 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

DR. MARGÓ GYÖRGY

A BKE, majd a Kinizsi játékosa, az 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

HIRCSÁK ISTVÁN

Hircsák István

A BKE, az MTK, a Postás kapusa, 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja

HÁRAY BÉLA

Háray Béla

A BBTE, a Meteor Mallerd, a Kinizsi, a Postás játékosa, az 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

MIKLÓS SÁNDOR

A BKE játékosa, az 1933-ban, 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

RAJKAI LÁSZLÓ

A Ferencváros jégkorongozója, majd edzője. Szövetségi kapitányként 1965-ben minden idők legjobb eredményét érte el a magyar válogatottal, amikor a csapat a negyedik helyen végzett a B-csoportos világbajnokságon, és ezzel a világranglistán a 12. helyet szerezte meg.

BORÓCZI GÁBOR

Boróczi Gábor

Az Újpest játékosa, később edzője. Szövetségi kapitányként többször is feljuttatta a nemzeti csapatot a világbajnoki B-csoportba és ugyancsak többször bent is tartotta ott.

LEVELES GYÖRGY

A BVSC fiatalon elhunyt csatára, a sportág egyik legkiválóbbja volt.

IFJ. OCSKAY GÁBOR

ifj. Ocskay Gábor

A 2008-as sapporoi világbajnokságon az A-csoportba jutást kivívott válogatott vezére, a magyar jégkorong XXI. századi aranykorszakának egyik letéteményese.
Kilencszeres magyar bajnok. 1983 óta, azaz előkészítős kora óta csak a székesfehérvári jégkorongcsapatot szolgálta: részese volt az Alba Volán legnagyobb kalandjának, az indulásban az osztrák bajnokságban. Az EBEL-ben két szezon során 27 gólt szerzett és 45 gólpasszt jegyzett.
2009-ben, névnapjának éjszakáján szívinfarktusban hunyt el, így már nem lehetett ott azon az A-csoportos világbajnokságon, amelyre nélküle talán el sem jutott volna a csapat...

DR. BIKÁR DEJÁN

Dr. Bikár Deján

1928-37 között a BBTE válogatott jégkorongozója volt. Játékos pályafutása után a BBTE jégkorong csapatának egyik vezetője, valamint játékvezető is volt. Ő az egyetlen magyar hokis, aki három olimpián is részt vett. 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben jégkorongozóként, 1936-ban Berlinben gyeplabdázóként(!), az 1964-es innsbrucki játékokon pedig csapatvezetőként lehetett részese az eseménynek - utóbbi nem véletlen, hiszen 1963 és 1966 a Magyar Jégsport Szövetség elnöke volt.

VEDRES MÁTYÁS

Vedres Mátyás

Az Újpest ezerkezű kapusa, aki futballistaként (természetesen hálóőrként) kezdte sportpályafutását és abban a sportágban is meghívást kapott az ifjúsági válogatottba. A nagy szerelem, a jégkorongsport azonban magához vonzotta. Csapatával, az Újpesttel hatszor nyerte meg a magyar bajnokságot. A válogatott kapujából is kirobbanthatatlan volt, kilenc világbajnokságon és egy téli olimpián is szerepelt. Ő volt az első magyar jégkorong kapus, aki arcvédőben állt a ketrec elé.

BUZÁS GYÖRGY

búzás györgy



Ikertestvérével, Buzás Gáborral az Újpesti Dózsában kezdett jégkorongozni. A felnőttek között 1971-ben szerepelt először. A magyar kupában kapott lehetőséget, amit megnyert klubjával. A következő szezontól egyre több lehetőséget kapott az OB I mérkőzésein. Az 1972-1973-as bajnokságban már a lilák alapembere volt. Bálint Attilával és Menyhárt Gáspárral az Újpest első csatársorát alkották.

A felnőtt válogatottban 1974 februárjában mutatkozhatott be Bukarestben. Az ifi válogatott keretének is tagja volt, de az Európa-bajnokságon a nagy válogatottbeli kötelezettsége miatt nem vett részt. A C-csoportos világbajnokságon az ausztrálok elleni mérkőzésen szerezte első gólját magyar csapatban.

Az 1974-1975-ös szezontól éveken át Pék Györggyel szerepelt egy csatársorban. 1976-ban az OB I kanadai táblázatának élmezőnyében végzett. A válogatottal feljutott a B-csoportba. 1977-ben a bajnokság feléig a legeredményesebb játékos volt, de egy hosszabb kihagyás miatt nem tudta megszerezni a címet. A válogatottal bennmaradt a vb második vonalában. 1978-ban negyedik volt a magyar bajnokság kanadai táblázatán. A válogatott színeiben ötödik helyezést ért el a B-csoportos világbajnokságon.

1979-ben az OB I. legeredményesebb játékosa lett és Népsport beválasztotta a bajnokság all star csapatába is. 1981-ben ismét a legeredményesebb játékosok közé tartozott a hazai bajnokságban. A következő szezonban nyerte első bajnoki címét és a bajnokság legjobb csatárának választották. A kanadai táblázaton a második helyen végzett. A válogatottban is igen aktív volt: A spanyoloknak és a franciáknak 3-3, a vb-n, Koreának 4 gólt ütött. Teljesítményével 1982-ben az év magyar jégkorongozója lett.

1983-ban újra bajnok valamint az OB I legeredményesebb játékosa volt. A válogatottal a budapesti világbajnokságon kiharcolta a B-csoportos indulás jogát. Az 1984-1985-ös szezontól az NSZK-ban játszott. A háború utáni időszak első idegenlégiós magyar játékosa volt. A válogatottban 1985-ben szerepelt utoljára. Játékospályafutása után Németországban trénerkedett.

SZAMOSI FERENC

szamosi ferenc

Jégkorongozóként 1930-tól -ekkor még eredeti nevén Sztoics Ferencként- szerepelt a Hunfalvy felső kereskedelmi iskola játékosaként a KISOK bajnokságban, de már ugyanebben az évben játéklehetőséget kapott a BBTE színeiben is. 1935-ben a svájci EHC Arosa csapatában szerepelt. Ezt követően újra a BBTE játékosa lett. A háború után a Ferencváros játékosaként folytatta. 1947-ben az MTK-hoz, 1951-ben a Postás Közhírhez, 1952-ben a Bp. Postáshoz igazolt, ahol 1955-ig szerepelt. 1956-ban, egy szezon kihagyása után, az Újpest játékosaként tért vissza még két szezonra. Játékosként hét magyar bajnoki aranya mellé nyolc ezüst- és három bronzérmet is nyert

A magyar válogatottban 1933-ban a világbajnokságon mutatkozott be a lettek elleni mérkőzésen. A címeres mezt 1958-ban húzhatta utoljára magára, Jesenicében a jugoszlávok ellen. Ebben az időszakban hat világbajnokságon és egy olimpián szerepelt. Tagja volt az 1939-es főiskolai világbajnokságon második helyen végzett csapatnak.

1955-ben az Újpest edzője lett. 1961-től Bp. Spartacus újonnan létrejött jégkorong-szakosztályának trénere volt. Itt kezdetben az ifjúsági csapattal foglakozott, majd 1963-tól játékosaival már az OB I-ben indult el. 1965 januárjától ismét az Újpest felnőtt csapatának az edzésit irányította 1968-ig. Edzőként öt magyar bajnoki címet és két magyar kupa győzelmet ért el.

BARCZA MIKLÓS

A BBTE hátvédje, aki klubjával kétszer nyert magyar bajnoki címet. A válogatottban, 22 évesen szerepelt először és attól a pillanattól, szinte kirobbanthatatlan volt a nemzeti csapatból. Bizonyítja ezt, hogy 1943-ig, utolsó válogatott szerepléséig nem kevesebb, mint 55 alkalommal húzhatta fel a címeres mezt.

HAVRÁN PÉTER

Az Bp. Építők együttesében kezdett jégkorongozni, de a Ferencvárosban teljesedett ki, a feledhetetlen Kereszty-Mészöly-Havrán támadó trió tagjaként. A Fradival 9 bajnoki címet nyert. A nemzeti csapattal nyolc világbajnokságon szerepelt, közte volt olyan sikeres VB, mint az 1977-es  tokiói, majd az 1978-as belgrádi B csoportos világbajnokság.

A zöld-fehérektől, útja a Jászberénybe vezetett, ahol ismét bajnokcsapat tagja lett.

Amikor visszavonult, a Lehel SC edzőjeként dolgozott. 2003-ban itt érte a halál.

Az MJSZ illetékes bizottság 2014-ben, további két sportembert választott, a magyar jégkorongsport „Halhatatlanjai” közé

HEUTHALER (HELMECZI) FRIGYES

Játszott a BBTE-ben, amellyel két bajnoki címet nyert. Az MTK színeiben ugyancsak kétszer vallhatta magát bajnoknak és egyszer a Postás együttesével is az első helyen végzett. Közben a válogatottal szerepelt az 1936-os garmisch-partenkicheni olimpián és két világbajnokságon is.

Amikor szögre akasztotta korcsolyáját edzőként szolgálta tovább a magyar hokit. Legnagyobb szakvezetői sikerét a Kinizsinél érte el. Vezetésével kétszer nyert bajnoki aranyérmet a csapat, de dolgozott a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is.

SÉRA MIKLÓS

A KSI nevelőedzője volt. Tanítványait meg lehetett különböztetni azoktól, akik máshol, más szakvezetőnél tanulták meg a jégkorong fortélyait. Nem, nem csak hokitudásuk miatt, de viselkedésük alapján is.

Miközben számára a hoki volt az igazi szerelem, a kajak-kenu sportban későbbi világ és olimpiai bajnokokat tanított a vízensiklás művészetére. Hiába ért el ott káprázatos sikereket, a hoki maradt a mindene, a KSI jégkorong szakosztálya pedig, az otthona.

Nem csak tanítványai között volt képes családias hangulatot kialakítani, hanem edző és vezető kollégái között is ő volt a „kovász”.