Megújult a Magyar Jégkorong szövetség honlapja! www.jegkorongszovetseg.hu / CLICK FOR NEW WEBSITE
Mit csinálnak nyáron a hokisok?
2016-06-29 20:05 - icehockey.hu

Aki azt hiszi, hogy a téli sportok képviselői a nyári hónapokban tétlenségre vannak kárhoztatva, az bizony téved. A hó vagy a jég hiánya miatt csupán nagyon rövid nyári szünet jut a „hideg időszak” ifjú sportolóinak, és többnyire azt sem töltik mozgás nélkül.

A jégkorongozók egészen komolynak mondható, három hónapos szünettel gazdálkodhatnak, de aki szeretné, annak nyáron sem kell letennie az ütőt. A Pesterzsébeti Farkasok 16 éves hátvédjének, Szécsi Patriknak a korcsolyáján nyáron kerekek váltják fel a pengét.

„Május közepén voltunk utoljára jégen, és augusztus derekán folytatjuk a közös munkát. Addig szárazedzések szerepelnek a programban: futás, erősítés és kondizás. Amellett kezdődik az in-line hokiszezon, ami nagyszerű kiegészítést jelent a nyári hónapokra. Nagyon szeretem a görhokit, hiszen nem lehet benne ütközni, így sokkal nagyobb szerep jut a technikának. Rengeteget lehet fejlődni, a tanultakat pedig a jégen is hasznosítani tudjuk. Igazi fanatikusnak mondhatom magamat, így örülök, hogy a nyáron is azzal foglalkozhatok, amit szeretek” – mondja az idén U18-as divízió I/B-s világbajnokságot nyert játékos.

A fiatal versenyzőknek már természetes, hogy a nyári hónapokban alig kell leállniuk a jéghiány miatt. Mára ugyanis teljesen megfordult a jégen és a jég nélkül töltött idő aránya. Amíg két évtizede enyhébb teleken a teljes idény ölelt fel három hónapot, most csupán a kényszerpihenő tart addig.

„Óriási a különbség, hiszen amíg az én időmben novembertől februárig tartott az idény, most kilenc hónapot tölthetnek sportolással a jégkorongozók – mondja a korábbi 225-szörös válogatott Ancsin János, aki napjainkban az UTE szakmai igazgatójaként dolgozik. – A három hónapos szünetre szükség is van, hiszen ha a gyerekek egész évben jégen lennének, akkor megunnák a sportolást, ráadásul az erőfejlesztés sem a jégidőből vesz el értékes órákat. A magyar hoki fejlődésének záloga a kemény munka, a mind jobb lehetőségeknek köszönhetően pedig egyre többet tudunk dolgozni. Amikor kilencvenötben Dunaújvárosba igazoltam, már látszott, hogy az akkori fiatalok mennyivel jobban korcsolyáznak nálam, hiszen gyerekként több időt tölthettek a jégen. Azóta még több a bázis, még több a jégcsarnok, így még ügyesebbek a srácok.”