Megújult a Magyar Jégkorong szövetség honlapja! www.jegkorongszovetseg.hu / CLICK FOR NEW WEBSITE
Hokiedző: Patrik Urban
2016-07-21 14:30 - icehockey.hu

Patrik Urban a jégkorong világelitéhez tartozó Svédországban nőtt fel, lett elsőosztályú játékos, majd profi edző. Az általa kidolgozott utánpótlás-nevelő módszert most a magyar fiataloknak is átadná.

Ha valaki Patrik Urbannal beszélget, nehezen mondaná meg, hogy nem a magyar az anyanyelve. Csupán néhány szó kiejtésekor érződik, hogy van némi akcentusa, de a békéscsabai nagymamánál töltött iskolai szünetek alatt remekül elsajátította nyelvet. Egyébként Svédországban született, ott is nőtt fel, lett belőle profi jégkorongozó, majd edző és azzal együtt pedagógus.

A 44 éves szakember 1996-ban végzett a svéd testnevelési egyetemen, disszertációját az egyéni képzés a csapatsportokban – jégkorong, labdarúgás – témakörben írta, az általa kialakított módszert, amelyet később sikeresen alkalmaztak a svéd utánpótlás-nevelésében. Jelenleg a rendszerben nevelkedett játékosok közül nyolcvanheten 

játszanak az NHL-ben, míg az Urban által korábban irányított Djurgårdens csapatából több mint hatvanan szerepelnek a svéd profi ligában. A kétezres évek környékén éppen utóbbi együttessel vett részt nemzetközi tornán Németországban, amelyen az egyik magyar csapat is jégre lépett.


„Addig nem is tudtam, hogy létezik Magyarországon jégkorong – mondja. – Odaköszöntem nekik magyarul és néhány nap múlva a szövetség főtitkára, Kovács Zoltán azzal keresett meg, hogy nem segíteném-e a magyar hokit. Ekkor alakult ki az azóta tartó kapcsolat. Aztán 2005-ben már Pat Cortina mellett dolgoztam a felnőttválogatottal a debreceni divízió I-es világbajnokságon, ami nagy élmény volt. Másfél évet töltöttem Magyarországon, akkor azt tapasztaltam, hogy a magyar jégkorong még nincs felkészülve a svéd szemléletmódra, úgy mondanám, túl nagy volt a kulturális különbség.”

Úgy véli, mára ez eltűnt, biztosítottak azok az alapfeltételek, amelyre lehet építeni. Sőt, mint mondja, Svédországban hiába része a kultúrának a sísportokkal együtt a jégkorong, a népesség csökkenése a sportágra is rossz hatással van: addig jutottak, hogy kénytelenek játékosokat toborozni. Erre korábban sosem volt példa…

„A magyar jégkorong óriási lehetőséget kapott a fejlődésre azzal, hogy az állam támogatja. Ez unikum, sehol máshol a világon nincs ilyen. Aki a sportágban dolgozik, annak felelősséget kell vállalnia azért, hogy ezt a megfelelőképpen kezelje. A hoki időigényes sportág, ráadásul az utánpótlásban dolgozóknak nemcsak edzőként, hanem pedagógusként is funkcionálnia kell. Ez nagyon fontos: olyan gyerekeket nevelünk, akik aztán hasznos tagjai lesznek a társadalomnak. Ezért kellene a hokit integrálni az iskolába, ahol hozzáértő testnevelőtanárok, oktatnák őket lépésről lépésre például a bot- és a korcsolyatechnikára. Idősebb korukban inkább a fizikai felkészülésnek kell előtérbe kerülni, azzal együtt a táplálkozásnak. Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és mennyit eszik a játékos, hiszen kell az energia ahhoz, hogy fejlődhessen.”

Beszélgetésünk apropója egyébként az, hogy Patrik Urban magánélete miatt úgy döntött, második hazájába költözik, s ezzel együtt Magyarországon folytatja edzői pályafutását is. Már több klubbal tárgyalt, s jelenleg úgy fest, Szegeden foglalkozik majd az utánpótlással. Adja magát a kérdés: mi az, amit a svéd hokiból mindenképpen átültetne a magyarba?

„A filozófiám a következő: nevelni az egyént anélkül, hogy az a csapat rovására menjen, illetve a gyereknek örömet okozzon a hoki, belső motivációt érezzen, hogy a sportágat űzze. A svéd jégkorong mindig arról volt híres, hogy csapatként a megfelelő taktikai tudás birtokában ért el sikereket. Csakhogy ezzel együtt háttérbe szorult az egyéni képzés, ezen változtattunk a kétezres évek elején. Az orosz iskola ellenpéldaként szolgál, egyénileg kiváló játékosokat nevel, akik azonban csapatban, kevésbé sikeresek. Az általam kidolgozott pedagógia, metodikai módszer az, amit szeretnék átadni a magyar jégkorongozóknak.”